Sophie Jordan: Firelight – Tűzláng
Fülszöveg:
EGY FÉLTVE ŐRZÖTT TITOK. HALÁLOS ELLENSÉGEK. PUSZTULÁSRA ÍTÉLT SZERELEM.
A drakik a sárkányok mai leszármazottai, akik képesek emberből sárkánnyá, és sárkányból emberré változni. A tűzokádás ritka képességével megáldott Jacinda még a drakik között is különlegesnek számít, mikor azonban lázadó természete miatt családja menekülni kényszerül az emberek világába, a lány nagyon nehezen tud beilleszkedni új közegébe. Közben egyre gyengül a benne élő draki szellem, és az egyetlen lény, aki képes életet lehelni Jacinda sárkány-énjébe nem más, mint a gyönyörű, rejtélyes Will. Csakhogy Will családja drakikra vadászik, ám Jacinda annak ellenére sem képes ellenállni a fiúnak, hogy tudja: nem csak saját életét, de a drakik legféltettebb titkát is kockára teszi.
Mitikus erejű, magával ragadó történet egy lányról, aki szembeszállt az elvárásokkal, és akinek szerelme ősi tilalomfákat döntött le.
Borítóról:
A borítót egyenesen imádom. Valami elképesztő dolgot alkottak vele. Imádom azt a vörös hajat, a szürke szemeket és az átváltozás nyomatit. Tetszik, hogy egy félig ember félig draki ábrázolást kaptunk. Az arcbőrén már előbújtak a pikkelyek és a pupillája is átváltozott, de csak az egyik oldalon. A másik oldalon egy nagyon szép embert láthatunk. A cím betűtípusa és színe is nagyon illik a könyvhöz.
Könyv:
Megismerhetjük a sárkányok leszármazottait, akik a túlélés érdekében ember alakot tudnak ölteni. Az emberi alakkal viszont az emberek érzései is járnak. Így történt hát, hogy Jacinda szerelmes lesz halálos ellenségébe. Amíg a falkával élnek megtudhatjuk, hogy különféle drakik élnek. Minden faj máshol érzi igazán jól magát. Vannak akiknek a víz nyújt menedéket, van aki a levegőben érzi otthon magát, vagy mindent tud a gyógynövényekről. Jacinda a különleges képességét tekintve egyedi a falkában, ő egy tűzokádó, akikről már azt hitték, hogy kihaltak, ezért szinte egyértelmű, hogy párjául az alfa fiát választották neki. Így jutunk el Cassianhoz, akiről vegyes érzelmeim vannak, mert hát egy magas jóképű ónixdraki,aki akár álompasi kategóriába is kerülhetne, ha nem lenne ilyen borzalmas modora. Jó fogás lenne bárkinek, ám Jacinda nem érez iránta szerelmet, ebben szerepet játszhat az is, hogy az ikertestvére Tamra teljesen beleesett Cassianba. Cassianról nem lehet igazán eldönteni, hogy mit is akar. Nem derül ki, hogy minden amit mond csak hazugság e, vagy épp néha igazat is mond.
Jacindának és családjának menekülniük kell a falkától egy rosszul elsült repülés miatt. Ennek édesanyja és testvére, Tamra jobban örül, mint illene. A beilleszkedés érdekében elvárnák Jacindától, hogy ölje meg a benne élő drakit, ami nem is lenne olyan nehéz azon a kihalt és száraz környezeten ahova menekülnek. Azt értem, hogy az anyja azért erőlteti neki ezt, hogy könnyebb legyen neki és biztonságban legyen, de mivel nem túl nehéz észrevenni, hogy szenved így nem értem, hogy tudja mosolyogva végignézni azt, hogy a lányának egy része haldoklik. Tamra sem könnyíti meg Jacinda helyzetét. Mindenért őt hibáztatja, ami az új otthonukban történik vele.
Jacinda nem igazán tud beilleszkedni a gimibe és nem is talál túl sok barátot. Az egyetlen barátnője Catherine, aki egy elég nyílt személyiség és nem tartja magában a véleményét sem. Nem tudunk meg róla túl sok mindent, de kitart Jacinda mellett, ami éppen elég. Szeretem az ilyen fajta barátokat egy könyvben, meg úgy az életben is.
A vadászok, ebben a könyvben is egy kegyetlen és barbár közösség, ezt bizonyítja az a bizonyos szoba is, ahova Jace véletlen bemenekül. A vadászok közé tartozik Will is, de ő valahogy még is más. Nem élvezi, hogy drakikat gyilkolhat. Will körül rengeteg titok kering. Nemcsak, hogy tökéletes a külseje, de még megértő is és kedves, nemcsoda, hogy Jacinda úgy beleszeret.
A kedvencem ebben a könyvben a nevek, mint például a Jacinda, Tamra, Azure, Cassian, Severin. Olyan különlegesek, nem megszokottak. Az is tetszett még, hogy nem fájdalommal tölti el őket az átváltozás, pedig mikor a csontok nyúlnak, helyet cserélnek, azt gondolná az ember, hogy nem kellemes érzés, de mivel ők igazi sárkányok leszármazottaik, ezért nem fájhat nekik az igazi alakjukat felvenni.
Az utolsó fejezetek olvasása közben legtöbbször felordítottam volna, hogy ,,ÚRISTEN NEEEEEE!” vagy ,, DERÜLJÖN MÁR KI!”. A végén pedig egy ,, MÉÉÉG, MÉÉG...MOST AKAROM A FOLYTATÁST!” felkiáltással zártam volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése