Jennifer Armentrout: Origin – Eredet
Fülszöveg:
Felperzseli a világot, hogy megmentse a szerelmét...
Ez a borító teljesen más, mint a sorozat eddigi borítói, ami szerintem nem is baj. Néha kell a változatosság. Gondolom Katy az előző rész befejezése miatt nem került fel a borítóra, de mint már sokszor megénekeltem, én nem vagyok elégedett Katyvel a borítókon, úgyhogy nekem nem is hiányzik. ,,Felperzseli a világot, hogy megmentse a szerelmét..." amit láthatunk is a képen, ugyanis Daemon mögött lángokban áll a táj. Na meg persze az az elvakult és egy picit ijesztő tekintet, ami elárulja, hogy tényleg mindent meg tenne... Amúgy ez a sivatagi háttér is annyira illik a történetbe! Imádom!
Archerről azért nem szeretnék elmondani semmit, a saját véleményem se, hogy mindenki maga rakja be abba a skatulyába, amibe szeretné.
Daemon bármit megtenne, hogy visszakapja Katyt.
Sikeresen behatoltak Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni.
Söpörje el, aki az útjába áll? Nem kérdés.
Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan.
Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel.
Katy számára csak a túlélés marad.
Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha alkalmazkodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült… de a csoport céljai rémisztőek, és amit elárulnak, az felzaklatja Katyt. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek?
Ők ketten együtt bármivel szembenéznek.
A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy?
Együtt maradnak egyáltalán?
Akik eddig nem olvasták az első két részt, így azok számára hatalmas SPOILEReket tartalmaz.
Sikeresen behatoltak Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni.
Söpörje el, aki az útjába áll? Nem kérdés.
Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan.
Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel.
Katy számára csak a túlélés marad.
Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha alkalmazkodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült… de a csoport céljai rémisztőek, és amit elárulnak, az felzaklatja Katyt. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek?
Ők ketten együtt bármivel szembenéznek.
A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy?
Együtt maradnak egyáltalán?
Akik eddig nem olvasták az első két részt, így azok számára hatalmas SPOILEReket tartalmaz.
Borítóról:
Könyv:
És ismételten EMBEREK MI EZ A
BEFEJEZÉS !!!!????????
Hogy lehet egy írónő ennyire kegyetlen, hogy egy ilyen jelenetnél fejezi be a könyvet?
Hogy lehet egy írónő ennyire kegyetlen, hogy egy ilyen jelenetnél fejezi be a könyvet?
Engem ez a könyv jobban megfogott, ha
a végét nézzük, mint az előző kötet. Az összes Luxen részt
imádom, de talán ez lett az egyik kedvencem, meg persze az első,
amivel elkezdődött minden.
Nagyon izgalmas részre sikerült. Az
egész könyvet végig izguljuk. Erős érzelmeket táplálsz a
szereplők iránt, ha olvasod, ez lehet szeretet vagy gyűlölet is,
de azért ennyi rész után már mindenkihez ragaszkodsz annyira,
hogy fájjon, ha meghal.
Ismét kapunk megrázó és sokkoló, de főleg hihetetlen haláleseteket, mint azt már megszokhattuk. Úgyhogy ezt a részt sem úszhattuk meg, anélkül, hogy tátott szájjal ne bámuljak a könyvre, hogy ez most komoly??
Ismét kapunk megrázó és sokkoló, de főleg hihetetlen haláleseteket, mint azt már megszokhattuk. Úgyhogy ezt a részt sem úszhattuk meg, anélkül, hogy tátott szájjal ne bámuljak a könyvre, hogy ez most komoly??
{SPOILER!} Én a könyv végéig nem akartam elhinni, hogy Blake meghalt. Mármint, hogy komolyan meghalt. Minden lapon azt lestem, hogy az a kis féreg hol tűnik fel újra, hol kavar bele újra a dolgokba, de szerencsére eddig nagyon úgy tűnik, hogy végre tényleg meghalt. {SPOILER VÉGE!}
Nagyon
intenzív könyv, nem tud hidegen hagyni, és bár nem rövid nagyon
gyorsan fogynak a lapok.
Olyan fordulatok vannak benne, hogy
csak nagy szemekkel nézel és pislogsz, hogy ezt miért tette, az
aki.
Nem lehet nagy spoilerek nélkül sokat elmondani, azon kívül, hogy: valamiIstenkirályegykönyvésmindenkivegyemeg!!!
Nem lehet nagy spoilerek nélkül sokat elmondani, azon kívül, hogy: valamiIstenkirályegykönyvésmindenkivegyemeg!!!
Olyan viccek, poénok, oltások és
beszólások vannak, hogy nem bírtam ki, néha hangosan
felnevettem. A szócsaták még mindig fordulatosak és ennyi rész
alatt se lett lapos és erőltetett.
Nagyon nyilvánvaló utalások is
vannak, amik nekem nagyon tetszettek, mint például megemlítik az
X-ment is, ami nem mellesleg az egyik kedvenc filmem, úgyhogy azt is nagy mosollyal nyugtáztam.
Katy még mindig nagyon kemény csaj és
még mindig a kedvenc regényhőseim közé tartozik. Ha kell kitart
és kibír mindent, de van, ami már neki is sok és kiborul.
Teljesen életszerű és nem mű karakter számomra.
Daemon még mindig egy álompasi,
amivel szerintem sokan egyetértetek. A meseszép zöld szemét
azóta is keresem a nagyvilágban azóta is, de sajnos soha nem
láttam még olyan szép zöld szemet, mint, ahogy az övéit
elképzeltem.
Nem bírtam ki és egy pár idézetet
kifotóztam olvasás közben, ezeket még szeretném megosztani
veletek is, mert nekem nagyon-nagyon tetszettek olvasás közben.
,,-Ha továbbra is ilyen szoros kapcsolatban maradunk, haver, úgy érzem, lassan el kellene hogy vigyelek vacsorázni, vagy valami. Legalább a nevedet áruld el!"Ez Daemon és az egyik új szereplőnk Archer közt lezajló párbeszédből másoltam.
Archerről azért nem szeretnék elmondani semmit, a saját véleményem se, hogy mindenki maga rakja be abba a skatulyába, amibe szeretné.
,, Büszkeség töltött el. Az én cicám, karmostól, mindenestől."
Ez csak annyira aranyos volt, hogy nem
mehettem el mellette szó nélkül.
A következő csak egy póló, de én
ezen is nagyot vigyorogtam.
,, A ZOMBIKNAK IS SZÜKSÉGÜK VAN SZERETETRE."
Én pedig ezzel a hatalmas igazsággal
zárnám, amit a mi legdrágább földönkívülink mondott.
,, Amíg mélyen benne vagy valamiben, sosem mondod ki, sosem teszed meg, amit kellene. Mindig csak utóbb, amikor már túl késő, akkor jössz rá, hogy mit kellett volna mondanod vagy tenned."