Claudia Gray: Balthazar

Claudia Gray: Balthazar (Örökéj 5.)

Fülszöveg:

Balthazar, a vámpír több száz éve egyedül van – szövetséges és szerelem nélkül. Ideje szembenézni a múltjával, és a szíve szavát követni végre.
Amikor beleegyezik, hogy megvédi Skye Tierney, az egykori Evernight Akadémia halandó diákja életét, még nem tudja, milyen veszélyes játékba keveredik.
Skye újonnan felfedezett természetfeletti képességei magukra vonják a gonosz, csábító vámpír, Balthazar és a családja gyilkosának figyelmét is. A nagy hatalmú vámpír most azt tervezi, hogy Skye tehetségét a saját gonosz céljai eléréséhez használja ki.
Balthazar bármit megtenne, hogy megállítsa Redgrave-et, és beteljesedjen régóta táplált bosszúvágya. Miközben Skye és Balthazar együtt szállnak szembe a gonosszal, közelebb kerülnek egymáshoz, mint valaha gondolták.

Borító:

Háááát.... Már sokszor megénekeltem, hogy nem szeretem az arcokat a borítókon, az ilyeneket meg főleg nem. Egyáltalán nem ilyennek képzelném, mikor arról olvasok, hogy mindenki egyből szerelemre ébred iránta, meg megbíznak benne. Nekem ez az arc teljesen ellenszenves, meg azok a piros szemek... hát oké. A giccses gyűrűről, már inkább nem is beszélnék. Viszont a felírat még mindig tetszik és bár nem kifejezetten illik a többi részéhez a borítónak, de ez egy nagy plusz pont a részére.

Könyv: 

Igazából nekem ez egy ilyen kis utazós regény volt. E-könyvként a telefonomon volt, így amikor buszoztam vagy várakoztam valahol, akkor mindig kézre esett és tudtam is olvasni. Így nem teljesen haladtam vele folyamatosan, sokáig húztam az olvasását, meg sok jót nem is nagyon jósoltam neki, de nagyon alábecsültem. A vége felé haladva egyre inkább rá kellett jönnöm, hogy ez egy jó könyv és élvezem az olvasását. Sokszor azon kaptam magam, hogy nem csak utazás közben, de otthon az ágyamon fekve is olvasgatom, mert annyira érdekel a folytatás. Izgalmakat tudott belevinni az írónő, még úgy is, hogy ha jól emlékszem én a 4.részt nem is olvastam(még). Így is össze tudtam rakni a szálakat, nem kellett teljesen ismernem az előzmények minden pontját, bár néhol nem ártott volna. De legalább kíváncsivá tett, így lehet beszerzem a hiányzó részt is.
Skye és Balthazar kapcsolata érdekes, nem az az első látásra szerelem szerencsére, és már van egy kis háttértörténetük is. Így egy kis ismerettel rendelkeznek egymásról, nem csak a közepébe csapunk a dolgoknak. Balthazar nagyon makacs és megrekedt vámpír, aki nem igazán képes a továbblépésre. Ez mondjuk egy szintig érthető, de amikor már a sokadik oldalon is azt olvastam, hogy nem szabad csupán azért, mert a másik fél ember, akkor benyúltam volna és két pofonnal felrázom, hogy ne vegyen minden embert egy kalap alá, és nem feltétlen ugyan az lesz a kimenetele a dolgoknak.
Skye egy nagyon különleges szereplő én megkedveltem, bár nem igazán tudja jól kiismerni az embereket. A képessége is szuper, bár ő nem így gondolja, de én ebből egy kicsit többnek is örültem volna a könyvben. Nagyon bírtam még a barátnőjét is, akivel mi csak az sms váltásaikat olvashattuk.
Aki szereti a vámpírokat az szeretni fogja. Tipikus kis Vörös Pöttyös, szóval imádtam.