2015. január 23., péntek

Cassandra Clare: A végzet ereklyéi 6. - Mennyei tűz városa


Cassandra Clare: Mennyei tűz városa

Fülszöveg:

A Végzet Ereklyéi zárókötete
Erchomai, mondta Sebastian. Jövök.
Árnyvadászok
A sötétség visszatér az árnyvadászok világába. Miközben minden széthullik körülöttük, Clary, Jace, Simon és a barátaik összefognak, hogy megküzdjenek a nephilimek valaha volt legnagyobb ellenségével: Clary saját bátyjával.
Sebastiant a világon semmi sem győzheti le; – egy másik világba kell talán utazniuk, hogy esélyük legyen? Életek vesznek oda, szerelmeket áldoznak fel, és minden megváltozik a Végzet Ereklyéinek befejező kötetében.

Borítóról:

A borítóról már írtam a 2014 borítói című posztomban, úgyhogy nem nehéz kitalálni, hogy nekem nagyon tetszik a borító. Imádom Clary haját, annyira szép a színe.Tetszenek a fegyverek, a sötét és világos kontrasztok és a színek is. Kicsit bővebb véleményemhez nézzétek meg a 2014 borítói bejegyzést.

Könyv:

Nagyon vegyes érzelmeim voltak a könyvvel olvasás közben, hiszen egy csodálatosan varázslatos könyvsorozat, amibe mindenki beleszeret, de... Sajnos a sorozatnál is előjött ez a de... mégpedig a Bukott angyalok városánál. Az a kötet nagyon megosztotta az olvasókat, DE Cassandra a kételyeket sikeresen eloszlatta az Elveszett lelkek városával, legalább is engem megnyert és újra beleszerettem a sorozatba. Csak sajnos most , mint már írtam vegyes érzelmekkel kellett olvasnom, hisz már nagyon rég óta erre vártunk. Végre megtudhattuk mi vár a mi szeretett Árnyvadászainkra és Alvilágijainkra. Még a megjelenés előtt kaptunk olyan híreket, hogy 6 főbb szereplőnek örök búcsút mondhatunk, ez akkor mindenkit nagyon megrendített, bennem is felmerült, hogy vajon kik is lesznek majd ezek és így olvasás közben is előjött ez a kérdés. Mikor valaki megsérült egyből arra gondoltam, hogy ne haljon már meg, hisz nem lehet ilyen vége az ő sztorijának. De ahogy haladtunk a történetben, kiderült, hogy egyáltalán nem azok halnak meg, akikre én számítottam. Nem rendített meg a haláluk, nem is szerettem őket annyira és én azért kicsit több izgalmat vártam volna, hisz egy 6 kötetes sorozat utolsó részét tartom a kezemben. Ennek ellenére, ugye a Sötét háború zajlik a kötetben, így izgalmas pillanatok sem maradhatnak el a könyvben. Viszont megint előjön a, de mivel a sötét háborúból mi nem sokat élünk át. Ugyanis mi egy másik frontól nézzük a csatát.

A főellenség Sebastian, nekem egyre inkább a szívembe lopta magát. A sok gonosz tette ellenére is egyre jobban megsajnáltam, hisz teljesen mást tanítottak neki, és ő is másképp látja az életet, nem kellene hibáztatnunk azért, hogy nem tudja mi az a szeretet, mondjuk azért már lehet hibás, hogy annyi embert megölt, a célja elérése érdekében. Meg ugye az a démon vér is eléggé befolyásolja szegénykémet. Ugyanakkor kapcsolata Claryvel egy egészen kicsinykét gyomorforgató.

Jace számomra még mindig egy kicsit kiismerhetetlen. A saját barátnőjét nem avatja be az érzelmeibe és a gondolataiba, ami nekem egy kicsit fura volt, de érthető is, hisz őt is Valentine nevelte fel. A sorozat alatt valamelyik résznél kiszerettem Jaceből, egyszerűen már nem olvastam úgy azokat a részeket, amiben szerepelt, hogy közben folyt a nyálam, de még mindig szerethető karakter, csak már máshogy. Jace és Clary szerelme egy új szintre lépett elég sok értelemben, de nem csak a testi kapcsolatra gondolok most, hanem a komolyságra és a mérhetetlen szeretetre, ami kettejük között alakult ki. A szerelmükön látszik, hogy lassan ők is felnőnek, de a szerelem köztük nem elmúlt, vagy átalakult, hanem elmélyült, mintha mindig is létezett volna. Én is el tudnék viselni egy ilyen szerelmet.

Simon és Izzy kapcsolatáról nem igazán kapunk sok információt, de végül az ő sztorijuk is kap egy lezárást. Elég nagy hangulatingadozások vannak a szerelmükben, de hát két ellentétes személyiség, nem is nagyon lehet mást várni.

Mindenkit nagyon izgatott a kérdés, hogy vajon mi lesz Malec sorsa, hát, ha elolvassátok a könyvet, akkor erre a választ megtaláljátok. Magnus nem szerepel túl aktívan a könyvben, különféle okokból kifolyólag, de nem szeretnék ebbe belemenni, mert elég spoileres lenne. Alecről viszont egy kicsit több mindent megtudhatunk, és egy eddig ismeretlen oldalával is megismerkedhetünk. Ha lenne még pár része a sorozatnak, határozottan biztos vagyok benne, hogy átmennék TEAM ALEC-ba.
Viszont van egy jelenetük, ahol Alec és Magnus majdnem könnyeket csalt a szemembe ( na jó nem csak majdnem...)

Megismerhetjük Magnus apját is, aki egy köcsög, bár ezt azért gondolom nem túl nehéz kitalálni. Mondjuk engem annyira nem érdekelt, hogy ki az apja, úgyhogy nem kaptam a szám elé a kezem, hogy "ÚÚR IISTEEN!" de azért érdekes volt figyelni a találkozásukat. Nem vagyok túl vallásos, így nem igazán tudtam a Pokol hercegeinek a funkcióját, azt se, hogy kik azok, hányan vannak és mi célt szolgálnak. Sok Bibliai idézet is volt a könyvben, ami engem eléggé zavart, mert nekem nem tetszettek. Meg amúgy is értem én, hogy illik a cselekményhez, de nekem ez nagyon erőszakos erőltetés volt. Na de mindegy is, aki egy kicsit nyitottabb a témára, annak ezzel nem lesz semmi problémája.
A történet maga elég összetett. Nagyon sok szereplővel kellett dolgoznia az írónőnek, ezért sok szemszög jelenik meg, ami akkor nem a legjobb, ha nincs sok időd és csak kicsiket tudsz egyszerre olvasni, mert belekeveredsz, hogy eddig kivel mi is történt. Ennek ellenére, abból a szempontból kihagyhatatlan volt ez a sok szemszög, hogy ez a befejező kötet és mindenki sorsát le kell szépen zárni, mert az azért csak nem néz ki jól, hogy oké ez meghalt, ez egy kicsit sír miatta, de hagyjuk jó ez így.
Mivel 2 világban is játszódik, így a helyszínek is elég változatosak, de főleg 3 helyszín között váltakozott a cselekmény. Ezek a másik dimenzió, New York és Idris.
A csata végével rá kell jönnünk, hogy itt bizony nem a csata hozta a legnagyobb áldozatokat közvetlen, de nagy szerepe volt a következményekben. Simon sorsa nagyon érdekesen alakul a csata okán.
Kaptunk egy nagyon meglepő szereplőt, aki nem más, mint egy magyar Árnyvadász. Balogh nem éppen a legszimpatikusabb ember, azt meg kell hagyni és nagyon remélem, hogy Clare nem így tekint ránk magyarokra. Bár ha így is tekint, akkor is nagyon megdöbbentő és megtisztelő, hogy ha ilyen formán is, de helyet kaptunk a könyvében.
A Mennyi tűz városa elővezeti a következő sorozatát is, amiben Emma és Julian a főszereplők, így ők is aktív szereplők.

Végig gondolva ez a könyv elképesztő és kihagyhatatlan. Egész más, mint a többi, de valahogy még is ugyan olyan. Nagyon jó történet, a Tündére népét is jobban megismerhetitek, ha elolvassátok.
Egyszóval, összegezve imádtam. 

2015. január 4., vasárnap

Sarah Blakley-Cartwright: A lány és a farkas


Sarah Blakley-Cartwright: A lány és a farkas

Fülszöveg: 

A faluban megkondul a harang egyszer, kétszer, háromszor – valakit megöltek. Negyedszer is megszólal... A gyilkos a Farkas. Amikor még a falvak olyan kicsik voltak, hogy mindenki ismert mindenkit, egy kislány harcolt, hogy meglelje a maga útját. Valerie nem „jó kislány”. Amikor a helyi vérfarkas kiszemeli magának, Valerie-nek lehetetlen döntést kell hoznia. Senkihez sem fordulhat, miközben választhat a rákényszerített házasság, és a szökés között igaz szerelmével. Az apja a helyi iszákos, az anyja irányítani akarja, és a többi lány – ők gyorsan boszorkánynak kiáltják ki. Ki menti meg Valerie-t? Meg tudja menteni saját magát? A klasszikus gyermekmese lebilincselő újragondolásában nehéz lehet megtalálni a happy endet.

Borítóról: 

A betűtípustól a fákig minden tetszik rajta. Nagyon jó ötlet volt egy kis mozgást vinni a borítóba, mert maga a történet sem egy túl nyugis. Ezeket a fákat pedig egyszerűen imádom. Azok az apró mondatok, pedig mindig mosolyra késztetnek.  A kettő közül a kedvencem a  ,, A jó kislányok nem állnak szóba vérfarkassal”. De mint később kiderül, a főhősnőnk nem tartozik a jó kislányok közé.

Könyv: 

A könyv segítségével egy olyan korba is betekintést nyerhetünk, ahol még minden más volt. Az emberek nem szerelemből házasodtak, csak az érdekek számítottak. Elítéltek mindent, ami egy kicsit is más volt, mint a szokásos unalmas.
A történet több szereplő nézőpontjából áll össze, így az olvasó jobban belelát a történtek miértjébe.  A történet a Piroska és a Farkas mesére épül, így megtalálhatunk a történetben pár erre utaló idézetet, mint például:
,,- Milyen nagy a szemed, Nagymama!...
- Hogy jobban lássalak, kedvesem…
- Milyen nagy a füled, Nagymama!
- Hogy jobban halljalak, kedvesem…
- Milyen nagyok a fogaid, Nagymama!
- Hogy jobban bekaphassalak, kedvesem…”
Ez az idézet, szerintem mindenki számára ismerős lehet, aki hallott már a meséről és szerintem jó ötlet volt beleírni a könyvbe is.
Érdekes, hogy a falubeliek nem akarják elűzni, vagy megölni a farkast, inkább alkut kötnek vele és úgy élik az életüket, mintha nem egy hatalmas fenevad tartaná őket rettegésben.
A történet nem szenved hiányt vérből, fájdalomból, brutalitásból, kegyetlenségből és félelemből sem. Kapunk egy kis szerelmi háromszöget is, de a történet végére megoldódik a dolog. Valerit sokszor alig lehet követni, mikor a farkas kilétét akarja kideríteni. De alapvetően egy szerethető karakter volt számomra. Erős és határozott.
A két hősszerelmes Peter és Hanry. Peter egy igazi rossz fiú, akibe Valeri már régóta szerelmes. Hanry pedig a másik véglet. Egy kedves férfi, aki mellé még jómódú is, így minden lány róla álmodik.
Valeri barátnői elég kétszínűek és elhanyagolhatóak. Nem egy kitartó csapat, amint nem kedvez Valeri szerencséje már el is hagyják.
A film változatát is jól összerakták, sok helyen találkozik, de persze mint mindig eltérések is vannak. Ha még nem olvastad a könyvet, de a filmet is szeretnéd megnézni, ajánlom, hogy előbb a könyvet, majd a filmet nézd. Egy jól megírt farkasos könyv, nagyon tudom ajánlani.