2016. november 14., hétfő

Brigid Kemmerer: Storm – Vihar (Elementálok 1.)


Brigid Kemmerer: Storm – Vihar (Elementálok 1.)


Fülszöveg:

Becca Chandler egyszer csak abban a helyzetben találja magát, hogy bármelyik fiút megszerezheti – bármelyiket, amelyiket nem akarja. Köszönhetően volt barátja hazug pletykáinak.
Egy este kimenti Chris Merricket az iskola parkolójában zajló verekedésből. Chris más. Egészen más: uralja a vizet –a testvérei pedig a tüzet, a levegőt és a földet. Erősek. Veszélyesek. Halál fiai.
És most, hogy ismeri az igazságot, Becca is.
Nehéz titkot tartani, ha az életed van veszélyben. Amikor megjelenik az iskolában Hunter, a titokzatos új fiú, és kiderül, hogy kivételes tehetsége van a rossz helyen a rossz időben lenni, Becca eleinte azt hiszi, bízhat benne. Ám Hunter hamarosan összecsap Chrisszel, és Becca már nem is tudja, ki rejtegeti a legveszélyesebb titkot.

Borító:

A borító nekem egy kicsit túl egyszerű, de az eddigi részek közül mondjuk még ez a legjobb. A színe megnyugtató és passzol a víz elemhez, így eddig még okés a dolog. De a szereplők NEM okésak. 
Az ikrek nem ikrek, de még csak véletlen sem lehetne őket összetéveszteni, esetleg sötétben csukott szemmel. Aki szerintem Chris lenne, hát végül is legalább egy helyes pasi, de én nem így képzeltem el. Michael legalább úgy van megjelenítve, mint leírva egy kissé különc karakter. De akkor sem tetszik.
Egyedül ami kifejezetten jól mutat az a sarokban az a kis mini villámlás, de nem erőltették túl.
Nem véletlen tekertem én át eddig ezt a könyvet, pedig mekkora kár lett volna kihagyni.
De mivel a mondás is tartja a külső megfog... ez most nem fog meg annyira.

Könyv:

Hát ez nehéz bejegyzés volt, háromszor gépeltem be, mert mindig elveszett. Ez a hátránya a telefonos alkalmazás használatának. Nézzétek el, ha kicsit össze- vissza lesz, mert elég idegesítő volt, hogy amit egyszer, kétszer vagy már háromszor is kigondoltam és beírtam az mindig csak elveszett. De ahogy mondtam is, mivel letöltöttem a Bloggert a telefonomra, így több könyvről tudok majd írni remélhetőleg.
Szóval a történet:

Nagyon meglepett és nagyon szerettem. Nem gondoltam volna, hogy ennyire leköti majd a figyelmem és ennyire olvasmányos lesz. Egyszerűen olvastatta magát. Mostanában nem találtam olyat, ami miatt éjszaka is fennmaradtam volna, de ez a könyv ébren tartott.
Kicsit kiszámítható volt, de azért fordulatos és nem lehetett mindent előre tudni. De sejtéseim azért voltak, amik be is igazolódtak.
Becca egy olyan hősnő, aki végre nem egy ártatlan, szürke kisegér az iskola folyosójáról, hanem egy rossz hírbe hozott és a pletykák keresztüzében álló lány. Furcsán hangozhat hogy "végre", de tényleg így gondolom. Mindig csak a tökéletes és unalmas életből kilépő csajokkal ismerkedhetünk meg a könyvekben. Akik egy 180 fokos fordulattal teljesen megváltoznak és rájuk talál a szerelem is. Viszont ez az előélet hátrány is, mert a sok pletyka és piszkálódás miatt, néha túlgondolja a dolgokat és ez nem tetszett kimondottan benne, de hát ezzel jár ha az ember bizalmát lerombolják. Néha azért seggbe tudtam volna rúgni.
Becca hirtelen belecsöppen egy teljesen más világba ahol az emberek uralják az elemeket, több kevesebb sikerrel és ez a világ tele van veszéllyel. De azért a végén csak kiderül, hogy nem is biztos, hogy a természetfeletti jelenti rá a legnagyobb veszélyt.
A fordulatok nagyon jók, és elég sok is van belőlük, viszont valamennyire azért kiszámíthatóak.
Chris egy elég visszafogott jellem és ez azért idegesítő tud lenni. Tutyi- mutyi és kicsit gyerekes a viselkedése, ellenben Hunterrel, aki a szerelmi háromszögük harmadik csúcsa.
Hunter és Becca között jobban izzik a kémia, de erőltetett is a viszonyuk. Az őszinteség és bensőség is hiányzik a kapcsolatukból, pedig a felszínen jónak tűnik közöttük minden és Becca nem is igazán tudja mit is akar. De hát ez egy szerelmi háromszög lényege, hogy döntésképtelen az egyik fél. Mielőtt elfelejtem Hunter egyik plusz pontját a csajoknál, meg is említem. Ez pedig nem más mint Casper a kiképzett rendőrkutya. Aki annyira okos és lenyűgöző és imádni való. Nagyon tudom értékelni, ha egy történetben szerepet kap valami állat és nem csak megemlítés szinten van jelen.
Mindezek ellenére én valamiért Chris felé hajlok, a kiszámíthatatlansága miatt talán.
A Merrick család már maga elég beszámíthatatlan, egy rakás veszélyes kölyök, akik korlátlan erővel rendelkeznek és akik tudnak róluk félnek is tőlük.
Az egész Merrick család nagyon izgalmas alapanyagot ad a folytatásokhoz is. Nekem egy kicsit sokat szerepeltek, főleg Gabriel, de ennek csak az lehet az oka, hogy a következő könyvben ő van a középpontban, így meg kellett ismerni. Ennek az ismeretségnek nagyon örülök, mert eléggé megkedveltem, jobban, mint Christ és sokat várok el majd a könyvétől.
Becca legjobb barátnőjéről nem igazán szeretnék sokat mesélni, nekem teljesen olyan volt, mint Vee, a Csitt Csitt sorozatból. A főszereplő ellentéte és nekem annyira nem is szimpatikus.

A könyv annyira megtetszett, hogy amint kiolvastam már meg is rendeltem a következő kettő részt és már a polcon várnak, hogy sorra kerüljenek, így biztosan nem olyan sokára ők is megtalálhatóak lesznek itt. :D 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése